kandallóépítés

Viszonylag gyakran előfordul, hogy a kandalló beépítésének munkálatait nem mi végezzük. Előfordul, hogy egyszerűen adott ügyfelünk rendelkezik bizonyos mértékű tapasztalattal és úgy érzi, meg tudja oldani a beépítést önerőből is. De olyan is gyakran előfordul, hogy az épület generálkivitelezőjének árajánlata a kandalló beépítését is tartalmazza. Ezekben az esetekben a kezdetektől szívesen segítettünk szaktanácsadással, hiszen a mi érdekünk is, hogy az elkészült kandalló tökéletesen működjön, és ne kelljen az esetleges szakszerűtlen beépítés miatt bekövetkezett meghibásodásoktól tartanunk. Arra gondoltunk nem ártana összeállítani egyfajta „kandallóépítés lépésről lépésre” útmutatót, melyben részletesen leírjuk azokat a lépéseket melyekre fontos odafigyelni. A könnyebb érthetőség kedvéért ezeket illusztráljuk is. Egy olyan kandalló beépítésén keresztül vesszük végig az építés lépéseit, mely a legáltalánosabb beépítés itthon. Ezekben az esetekben az épület falai már állnak és a kémény is elkészült.

a kémény helyes kialakítása a kémény helytelen kialakítása

A kandallóépítés első lépése a kémény átvetetése az illetékes kéményseprő hivatallal. Jelentős fejfájástól kímélhetjük meg magunkat, ha még a kandallóépítés előtt elvégezzük a kéményre vonatkozó papírmunkát. A kéménnyel kapcsolatban fontos tudni, hogy a koromzsák tisztítóajtajának a kandalló beépítését követően is hozzáférhetőnek kell maradnia, tehát a tisztítóajtó nem nézhet ugyanabba az irányba amerre a tűzteret szeretnénk majd állítani. Ha olyan szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy a kémény már kész, és a tisztítóajtó rossz irányba néz, két dolgot tehetünk. Vagy áttetetjük az ajtót máshova, vagy ha erre nincs mód, olyan formát találunk ki a kandallónak, ahol egy szerviznyíláson keresztül, a kéményseprő hozzáférhet a tisztítóajtóhoz. Általában ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a tűzteret 40-50 centiméterrel el kell húznunk a kéménytől, annak érdekében, hogy elegendő hely maradjon az ajtó nyitásához.

égési levegő bevezetése falon keresztül égési levegő elvezetése a födémben

Következő lépés a tűztér égési levegő bevezetésének kialakítása. Az égéshez szükséges levegőt gyakorlatilag bármilyen irányból odavezethetjük a kandallóhoz, de tudni kell, hogy a felülről történő frisslevegő bevezetéshez, olyan tűzteret kell választanunk, amely ventilátor segítségével szívja magához a levegőt. Felülről történő bevezetés például, ha a padlástérből szeretnénk lehozni a levegőt, vagy ha olyan szerkezetű kéményt építtettünk, amely szellőzőjárattal rendelkezik. A tűznek egyszerűen nincs elég ereje, ahhoz hogy az égéshez szükséges levegőt leszívja magához. Minden más esetben, ha oldalról, hátulról, vagy akár alulról kapja a tűztér levegőt, megfelelően üzemel ventilátor nélkül is. Ha kültéri falra kerül a kandalló, viszonylag egyszerű dolgunk van, hiszen csak egy 125-150 mm átmérőjű, műanyagcsövet kell átvezetnünk a falon. Ha viszont a kandalló valahol az épület belsejében kerül kialakításra, akkor már komplikáltabb a helyzet. Épülő házak esetében, ha a rétegrend ezt lehetővé teszi, leggyakrabban a födémbetonban kerül elvezetésre a szellőzőjárat. Ez a járat lehet a már említett kör keresztmetszetű műanyagcső, de szükség szerint, lapos, 6x22 centiméteres légtechnikai járatot is használhatunk.

a kandalló mögötti fal szigetelése alátét-lemez

A tűztér helyének kialakítása általában két dolgot foglal magába. Az egyik a kandalló mögötti fal szigetelése, ha ezt indokolttá teszi valami. Például ha könnyűszerkezetű falról van szó, vagy esetleg vezetékek futnak a falban, vagy egyszerűen csak a lehető legkisebb hőveszteséggel szeretnénk használni a kandallót. A fal szigetelésére használhatunk, kimondottan kandallóépítéshez gyártott hőszigetelő paneleket, de adott esetben, egy pórusbetonból , ismertem nevén YTONG-ból készített előtét fal is megfelelő védelmet biztosíthat a hőtől. Amire szintén figyelnünk kell, az a kandallóbetét alatti födém szerkezete. Ha például padlófűtés csövek futnak a kandalló alatt, nem árt egy acélból készített alátétlemezt helyezni a tűztér alá, nehogy a jelentős súly megroppantsa a betont és a padlófűtés csöveit. Hasonló a helyzet akkor is, ha már meglévő padlóburkolatra szeretnénk kandallót építeni és a kész burkolatot nem akarjuk felbontani. Itt elsősorban parkettára és lamináltpadlóra gondolunk.

a tűztér vízszintezése

A tűztér beállítása annak végleges helyére és magasságára, általában több embert igénylő feladat. A jobbminőségű kandallóbetétek, külön-külön állítható magasságú lábakkal rendelkeznek. Ez nagymértékben megkönnyíti a tűzterek, vízszintes helyzetbe állítását. Ez különösen fontos a liftes ajtóval rendelkező betétek esetében. A liftes ajtó ellensúlya, csak akkor siklik hangtalanul, ha a tűztér tökéletesen vízszintes helyzetben van. Mivel a négy láb egyesével állítható, ezért az sem jelent problémát, ha nem teljesen egyenletes a kandalló alatti födém felszíne. Fontos továbbá, hogy a kandallóbetét olyan lábakkal rendelkezzen, melyek megakadályozzák annak elvándorlását. A hőtágulás miatt, az öntvény és acél tűzterek is hajlamosak, hernyómozgás szerűen arrébb kúszni. Ezeket az apró mozgásokat nyelik el a gumitalpak. A kandallóbetét magasságán, aláfalazással, gyakorlatilag bármennyit emelhetünk. Egyedül a kéménybekötés magassága szab határt.

füstbekötés égési levegő bekötés

Ha sikerült a helyére állítani a tűzteret, a következő lépés a füstbekötés és az égési levegő bekötése. A füstbekötéshez használhatunk rozsdamentes acélból készült idomokat vagy nagyobb falvastagságú acél füstcsöveket. Általában a kedvezőbb ár miatt az utóbbi a gyakoribb választás. Kéménybéleléshez gyártott, flexibilis csövet nem szabad a bekötéshez használni! Továbbá fontos tudni, hogy a füstcsöveket nem lehet egy az egyben beledugni a kémény bekötőcsonkjába, mert a füstcső hőtágulásának következtében, a kémény kerámia csonkja elrepedhet. Ennek elkerülése érdekében szűkítő idomot kell beépíteni. Ezt általában kéménytechnikai cégeknél lehet beszerezni. A szűkítő és a kéménycsonk közötti hézagot, flexibilis kerámiazsinórral tömíthetjük. A füstcsövek viszonylag költséges alkatrésznek számítanak, ezért a „kétszer mérj, egyszer vágj” népi bölcsesség megfogadása különöse ajánlott. Nem felejtsük el, hogy tokos csövekről van szó, ezért a csövek 6-8 centimétert is egymásba csúszhatnak. A füstcsöveket ne kalapáljuk egymásba, különben nem marad hely a hőtágulás számára. Egy több mint egy méter hosszúságú csőszakasz hőtágulása már jelentős. Ha nem maradnak benne tartalékok a diletációhoz, a füstcső eltörheti a kémény bekötőcsonkját. Az égési levegő bekötése ennél jelentősen egyszerűbb feladat. A kialakított légcsatorna, egy megfelelő méretű alumínium gégecsővel és két bilinccsel összeköthető a tűztérrel.

a kandallóépítés megkezdése

Ha úgy vesszük a kandalló műszakilag ilyenkor már készen áll a használatra. Akár egy rövid próbafűtést is végezhetünk, hogy megvizsgáljuk, megfelelően működik-e. De olyan ügyfelünk is volt, aki anyagi megfontolásból, beépítés nélkül használta egy egész szezonon keresztül és csak a rákövetkező évben készítettük el hozzá a beépítést. Alapvetően a tűzteret úgy kell beépíteni, mintha nem lenne beépítve. A beépítés igazából csak dekoráció. A teljesítményt vagy a hatásfokot önmagában nem képes növelni, de nagymértékben ronthatja azokat, ha nem megfelelően van elkészítve. Alapvetően két dologra kell figyelni. Az egyik, hogy a beépítés során csak éghetetlen anyagokat használjunk, a másik pedig, hogy megfelelő helyet biztosítsunk a légáramlás és a hőtágulás számára. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megépített burkolat szinte sehol ne érjen, hozzá a tűztérhez. A samott bélésű tűzterek szerkezeti kialakításukból adódóan, viszonylag közel tolhatóak a falhoz. Elegendő 4-5 centiméter légrést hagyni a tűztér háta és a fal között.

Általában itthon a legtöbb kandalló Ytongból készül, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy ez egyáltalán nem ideális megoldás. Előnye, hogy viszonylag olcsó, továbbá könnyű vele dolgozni, egyedi formákat, ívelt felületeket kialakítani. De alapvetően mégis egy szigetelőanyagról van szó, mely egy kandalló esetében, ahol a maximális hőleadás a cél, nem igazén előnyös tulajdonság. A tűzterek beépítéséhez a legtökéletesebb megoldás a samott-beton. Ez egy hővezető és hőtároló anyag. Azáltal, hogy akár 80 fokra is képes felmelegedni, jelentős hősugárzást biztosít a kandalló teljes felületén. Az Ytong felépítmény ettől a hősugárzó képességtől fosztja meg a kandallót. Ugyanakkor ennek az anyagnak a négyzetméterára, nagyjából nyolcszorosa az ytongénak, ezért hazánkban nem igazán elterjedt. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a felépítmény szerkezete nem készülhet gipszkartonból! A tűzálló gipszkarton kifejezés csak annyit jelenti, hogy néhány perccel később gyullad meg! A kandalló felépítményének a dekoráción kívül, tűzvédelmi funkciója van. Ha bármi balul sül el, és a lángok kijutnak a tűztérből, a felépítmény útját állja a tűz terjedésének. Erre a feladatra a gipszkarton nem alkalmas.

samott fal

Ha a felépítmény méretei ezt lehetővé teszik, a kandalló hőtároló képességének fokozására, samott téglákból belső falakat alakíthatunk ki. A samott a tűztér kihűlése után is, órákon keresztül meleget bocsájt ki magából. A belső samott fal kialakításánál, ügyelni kell arra, hogy a levegő megfelelően körbejárhassa. Ennek érdekében minimum 3-4 centiméteres légrést kell biztosítani, minden irányban. A kandallóba épített samott mennyiségének növelésével arányosan nő a kandalló hőtároló képessége.

szellőzőnyílás kialakítása

Az Ytong hőszigetelő tulajdonsága miatt, a kandallók felépítményét szellőzőnyílásokkal kell ellátni, annak érdekében, hogy a falazat mögött képződő meleg levegő, ne rekedjen meg a felépítményben. Ha nem biztosítunk átszellőzési lehetőséget, a kandalló lényegesen gyengébben fűt, mint arra amúgy képes lenne, továbbá a tűztér túlhevülése szerkezeti károsodásához vezethet. A szükséges szellőzőnyílás mérete a tűztér teljesítményétől függően változik. Mivel a szellőzőrácsok nem sugárzó hőt bocsájtanak ki, ezért nem feltétlen kötelező a kandalló frontján elhelyezni őket. Ezt azért említjük, mert általában a szellőzőrácsok, kevésbé esztétikusak, adott esetben a belsőépítészeti összképet is nagymértékben ronthatják. Ezért a szellőzőrácsokat célszerű olyan helyre tenni, ahol a legkevésbé zavaró a látványuk. Mindenképpen biztosítani kell minimum egy szellőzőnyílást a felépítmény alján, egyet pedig a felső részén, így gravitációs úton cserélődhet a levegő. Ne használjunk műanyag rácsokat, mert azok a forró levegő hatására, egyszerűen megolvadnak. Nem feltétlenül fontos rácsokat alkalmazni, széles, lőrés-szerű nyílásokat is kialakíthatunk, vagy akár a kőburkolatba is vágathatunk szellőzőnyílásokat.

áthidaló az áthidaló beépítése

Az ablak fölötti tragrahmen egy 8 centiméteres L-acél áthidaló, mely az ablak fölötti falazat súlyát hivatott tartani. Egyoldalú kandallók esetében, ha a mélyebb káva nem zavaró, használhatunk Ytong áthidalót. Kettő vagy háromoldalú, illetve ívelt kandallók esetében azonban célszerűbb a tűztérhez készített acél tragrahment használni. Mivel acél idomról van szó, mely az ablak fölött, jelentős hőnek van kitéve, ezért beépítésekor biztosítani kell a problémamentes hőtágulás feltételeit. Az acél áthidaló és a falazat közé, erősen ajánlott diletációs csíkot helyezni, mely megakadályozza, hogy az acél, tágulás közben, a ráépített falazatot is magával vigye. Súlyos szerkezeti repedéseket, ugyan nem okoz, de a vakolt felületeken megjelenhetnek hajszálrepedések még akkor is, ha üvegszálas hálóval borítottuk a felületet. Ha kővel, vagy más burkolattal borítjuk a kandallót, a diletációs csík nem okvetlenül szükséges. Ilyenkor elég arra figyelni, hogy az acél áthidaló két végénél, elegendő helyet hagyjunk a táguláshoz. A tragrahmen fölötti falazatnál is figyeljünk arra, hogy a fal és a tűztér között, megfelelő légrést hagyjunk. Ez nagyjából 5-10 mm.

a samott fal bekötése

A belső samott oszlopot nagyjából méterenként, nem árt kötésbe hozni a külső falazattal, a stabilitás érdekében. Összekötő elemként használhatunk egy-egy méretre vágott Ytong téglát.





a kandalló fölötti mennyezet szigetelése

A mennyezet szigetelésére ugyanazok a leírtak vonatkoznak, melyeket a tűztér mögötti fal szigetelésével kapcsolatban említettünk. Lezárhatjuk a felépítményt gázszilikát lappal, vagy ha ez szerkezetileg megoldható, keresztbe fektetett Ytong téglákkal is. A felső szellőzőrácsot célszerű a mennyezetnél 15-20 centiméterrel alacsonyabbra tenni, így az évek alatt kiáramló meleg levegő, kevésbé hagy feltűnő foltot a mennyezeten.

a kandalló előkészítése burkoláshoz

A kész felépítményt üvegszálas hálóval és a falazáshoz használt flexibilis ragasztóval lehúzva készíthetjük elő a gletteléshez, élvédőzéshez és a festéshez. Az alapos áthálózás különösen fontos azokban az esetekben, ahol az Ytong felület a kéménnyel találkozik. A kémény teljesen máshogy viselkedik, mint az Ytong felépítmény, ezért áthálózás nélkül, garantáltan végigreped a felület. Ha biztosra szeretnénk menni, akár egy réteg gipszkartont is tehetünk arra a felületre, ahol a két anyag találkozik. Ahogy azt már említettük, az Ytong hőszigetelő anyag, ezért Ytong felépítmény esetében nem szükséges, speciális hőálló vakolatok és festékek alkalmazása. Samott-beton felépítmények esetében viszont, olyan anyagokat használjunk csak, melyek hosszútávon is elviselik a tartós 80-90 fokos hőt.

modern kandalló

Ezzel tulajdonképpen a kandalló szerkezetileg elkészült. Következhetnek, a köves, asztalos, burkoló vagy egyéb dekorációs munkálatok. Az Ytong beépítés említett hátrányai mellett, előnyös tulajdonsága, hogy gyakorlatilag bármilyen anyaggal burkolható. Egyedül azt kell eldönteni, hogy milyen stílusú kandallót szeretnénk.


további technikai tudnivalók