kandalló vagy cserépkályha?

A 2000-es évek elejére a kandalló és cserépkályha közötti határvonal gyakorlatilag elmosódott. Alapvetően a kandallóknak és a cserépkályháknak is megvoltak a maguk előnyeik és hátrányaik a múltban. A kandalló gyorsan fűtött és látványos volt, de rengeteg fát fogyasztott és a tüzet folyamatosan táplálni kellett. A cserépkályhák ugyan sokkal gazdaságosabban működtek, de hosszú időbe telt mire képesek voltak felfűteni egy hűvös helységet. Emellett a tűz látványát sem élvezhette az ember. Egyik megoldás sem volt tökéletes. Egyértelmű volt, hogy valahogy ötvözni kellene a kettőt, hogy az előnyös tulajdonságok megmaradjanak, a hátrányok pedig eltűnjenek. Megszülettek tehát az úgynevezett, folyton égő tűzterek, melyekben már szabályozható volt az égés intenzitása. A kandalló egy megrakással elérhető üzemideje 6-8 órára kitolódott. Emellett megjelentek az univerzálisan kialakítható, samott füstjáratok, melyek a cserépkályhák füstjáratainak modern változatai. Ezzel egy időben a cserépkályhák ablakai is növekedésnek indultak. Az levegőellátásuk pedig szintén szabályozhatóvá vált. Ez a két átalakulási folyamat eredményezte azt, hogy technikai értelemben ma már nincs különbség kandalló és cserépkályha között.


további technikai tudnivalók

modern cserépkályha modern cserépkályha samott spirál