Legfontosabb tudnivalók a kandallókkal kapcsolatban
Minőség:
Kandalló-betéteink a legszigorúbb minőségellenőrzési követelményeknek is megfelelnek (BRD Vizsgabizottság München, 15a B-VG Vizsgabizottság Ausztria, CH Vizsgabizottság Zürich). Kandalló-betéteinkre 10 év garanciát vállalunk.
Szerkezet:
Kandalló-betéteink pácolt feszített-acélból készülnek. Mindegyik kandalló-betétünk samott béléssel van ellátva. A samott szerepe az acél szerkezet védelme és a hatásfok növelése. Kandalló-betéteink ablakai különleges japán öntött kerámia-üvegből készülnek. Így elviselik a legextrémebb hőmérsékletet is. Ez a speciális üveg nem reagál a hőre, ennek köszönhetően nem pattan el, és nem lazul meg az ablakkeretben. Kandalló-betéteink füstbekötő-kupolája 360°-ban forgatható valamint 0-70°-ban billenthető. Kandalló-betéteink állítható, hangszigetelő gumitalpakon állnak. A lábak segítségével lehet tetszés szerint megemelni a tűzteret a beépítéshez, valamint a tűztér bevízszintezése is ezek segítségével történik. A gumitalpak elnyelik a kandalló használata közben keletkező rezgéseket is.
Füstcső-csonk mérete:
Legkisebb kandalló-betétünk füstcső-csonkja 160 mm átmérőjű. A legnagyobb Kandalló-betétünké pedig 300 mm-es. Kandalló-betéteink túlnyomó részénél azonban a 200 mm-es átmérő a jellemző.
Ablak:
Kandalló-betéteink alap változatai előre felé nyíló ajtóval vannak ellátva, ám kivétel nélkül, feltolható ajtóval is választhatóak. A feltolható ajtó könnyen, pontosan, csendesen siklik. A rászerelt ellensúlynak köszönhetően menet közben bárhol megállítható és természetesen nyitott állapotban is használható. Az ablak belső szellőztetése annyira pontos, hogy csukott állapotban egyáltalán nem kormozódik a kandalló ablaka (Air wash). A feltolható ajtó, egy rejtett gomb megnyomásával, előre felé is nyitható, valamint gyerekzárral van ellátva, hogy az esetleges gyermek-korú családtagok ne tudjanak kárt tenni a kandallóban.
Levegő:
Planeta sorozatú kandalló-betéteink külső-levegőre köthetőek. Ez azt jelenti, hogy a tűz az égéshez szükséges levegőt nem az élettérből veszi, hanem a szabadból. Így az égés hatásfoka nem csökken és a házban élők kedélyállapota sem romlik az oxigénhiány miatt.
Hatásfok:
Kandalló-betéteink hatásfoka a fatüzelésű kandallóknál elérhető legmagasabb. A 78-80%-os hatásfoknak köszönhetően, a Rüegg kandallók jóval gazdaságosabbak, mint az átlagos kandallók. Ez gyakorlatilag a fogyasztást jelenti. Sokkal ritkábban kell fát tenni a tűzre, ez pedig egy forintosítható tulajdonság. A 80%-os hatásfok azt jelenti, hogy 10 elégetett fahasábból, 8-ból lesz meleg, és csak kettő megy kárba.
Teljesítmény:
Minél több fa fér egy kandallóba, annál nagyobb a teljesítménye. Tehát minél nagyobb egy kandalló, annál nagyobb a megadott kW érték. A legtöbb kandalló-gyártó cég két teljesítmény adatot ad meg a kandallóira. Az egyik a névleges teljesítmény, a másik pedig a maximális teljesítmény. Mi csak a névleges teljesítményt tudjuk megadni, mivel a svájci fogyasztóvédelmi szabályok tiltják a maximális teljesítmény megadását, mivel az félrevezető lehet bizonyos esetekben.
Lángterelő:
Kandallóinkban egy speciális katalizátor anyagból készült lángterelő lap védi, a kéményt a felcsapó lángoktól.
Temperálás:
A Planet típusú kandalló-betéteink teljesen légmentesen szigeteltek. Az égéshez szükséges levegő egy pillangószelepen keresztül jut be az égéstérbe. Ezzel a pillangószeleppel szabályozható az égés intenzitása. Ha teljesen el van zárva a pillangószelep, abban az esetben a kandalló fojtott üzemmódban dolgozik. Ilyenkor a tűzifa nem lángol, hanem izzik. Ez azt jelenti, hogy a kandalló adott idő alatt kisebb teljesítményt ad le. Ez azért hasznos, mert ha adott esetben a kandalló már felfűtötte a légteret a megfelelő hőmérsékletre, abban az esetben, le lehet fojtani az égés intenzitását. Így a kandalló 6-8 órán keresztül, folyamatosan adagolja a meleget anélkül, hogy fát kellene közben tenni a tűzre.
Növelhető hőkihasználás:
A kandalló hődobjához vagy a kerámiasamott hőtároló alagútjához fém satelit ventilátort szerelhetünk (450 lm3 /h teljesítményű), melynek szerepe a meleg levegő légterelése az adott helyiségben.
ÉGÉSTECHNIKA
1. Az égési folyamat
2. Az optimális égés
3. Káros anyagok

AZ ÉGÉSI FOLYAMAT
A modern aprófa-tüzelés több, mint dizájn, atmoszféra és tűz ...

Ma már kiforrott tüzelési rendszer a legmodernebb technikával
Hartholz hat szárítás 100°C-on
A fa égése három fázisban történik. Az első, rövid periódusban a tüzelőanyag megszárad. A fában található víz elpárolog. Levegőszáraz állapotban a nedvesség 15-20%. Megkezdődik a száradási folyamat, amint levegőt és hőt adagolunk a fához. Az elpárolgó víz okozza a gőzölgést, melyet a kandalló kivezetésekor látunk tüzeléskor.
gázosodás (Pirolizis) 100° - 600°C
Gyakorlatilag a száradással egyidejűleg megkezdődik a fa szétbomlása. A fában található anyagok kémiai összetevőikre bomlanak fel és elgázosodnak. A gyúlékony faanyag 85%-a illékony természetű. A levegő oxigénjével és nitrogénjével fagázt alkotnak. A gázok önálló égése akkor kezdődik, ha túllépésre kerül a gyulladási hőmérséklet. Csak ekkor keletkezik hőfelesleg. Ennek következménye az égési hőmérséklet gyors emelkedése. Faszén marad vissza.
égés (oxidáció) 600° - 1000°C
A 3. fázisban történik a tulajdonképpeni égés, az oxidáció. Ennek során keletkezik a felhasználható hő fő része, az energia 70%-a a gázok elégéséből adódik, 30%-a pedig a faszén elégéséből. Az optimális oxidációhoz előfeltétel a megfelelő oxigén-mennyiség és a megfelelő folyamat-hőmérséklet. A faszén elégéséhez az égési hőmérséklet ideális esetben 500° - 600°C, a fagázok oxidációjához pedig 600° - 1000°C. Ha a hőmérsékletek ennél alacsonyabbak, akkor nem ég el valamennyi szén és szénmonoxid (CO) és korom keletkezik.
A megfelelő faégés jellemzői:
• A levegőhiány és a levegőtöbblet elkerülése
A primér- és szekunder levegő elválasztása
Szigetelt tűztérlezárás
A tűztér hőszigetelése
• Utóégési zóna létrehozása
Célzott levegőadagolás
A jó fatüzelés jellemzője a célzott levegőadagolás. Ehhez kapcsolódik a megfelelő levegőmennyiség és levegőadagolás, amely a tüzet egyenletesen ellátja oxigénnel. A túl sok levegő lehűti a tüzet; ennek következménye az alacsonyabb hatásfok. A túl kevés levegő túl magas emisszióhoz vezet. A levegőadagolás feladata a fagázok teljes elégése. Ennek során döntő jelentőségű az oxigén és a fagázok megfelelő keverése. Cserépkályhák és kandallók esetében a tulajdonképpeni tűztér mellett utóégési kamrák is beépítésre kerülnek saját levegőadagolással (Szekunder levegő). A klasszikus kályhák esetében a tűztér olyan méretben kerül kialakításra, hogy a fagázok a hátsó részében kiéghetnek. Előfeltétel ehhez, hogy a tűztérbe vezetett levegő egy része a tulajdonképpeni tűz mellett közvetlenül az utóégési zónába kerüljön. Ahhoz, hogy a levegőadagolást ne zavarja helytelen levegő, a tűztérajtókat és a karbantartási nyílásokat szigetelni kell.
A hőtermelők és kandallók megfelelő konstrukciója
A folyamat lefolyására a második döntő befolyással az égéstér és a kandalló konstrukciója és geometriája bír. A magas lánghőmérséklet eléréséhez az utóégési kamrákat hőszigeteléssel kell ellátni. A fagázok teljes kiégéséhez
• Tartózkodási idő
• Kandalló-keresztmetszet a készülékre igazítva
• Az égésterek nem hűtöttek, azaz nem történik hőelvonás a tűztérből, égési zónából
• Szennygáz-hőmérséklet a kandallóba lépéskor
Döntő jelentőségű mennyi ideig maradnak az utóégési zónában. A levegő oxigénjével történő teljes reakcióhoz legalább 2 másodperc szükséges. Ehhez megfelelően dimenzionált égéskamrák szükségesek. Ezen kívül a reakciót támogatják a keverési zónák, amelyek a gázokat és az oxigént megkeverik. A méreteket a tüzelési teljesítményhez kell igazítani a gyártó adatai alapján.
Hőelvonás csak az égés után
A hőelvonás csak a fagázok elégése után történhet, különben az égés lehűl. Ennek következményei a magas emissziók és a rossz hőfelhasználás lennének. A hőelvonással kapcsolatban döntő jelentőségű a fűtőfelületek mérete. Ha túl kicsik, akkor a hő nagy része a kandallón keresztül távozik. Ha túl nagyok, akkor a szennygázok túlságosan kihűlnek és kondenzálnak. A kandallóba lépéskor a szennygáz-hőmérséklet kereken 200°C legyen. Az ideális hőmérséklet a kandalló hosszúságától függ. A kandallók esetében a maximális hőelvonás eléréséhez a meleglevegő-szelep addig működjön, amíg a készülékben minden hő elvezetésre nem kerül. Ekkor beszélünk maradékhő-felhasználásról.
Égési zónák az égéstérben:

Füstelvezetés - kandalló
• A szennygázhőmérséklet a kandallóba lépéskor ideális esetben 160°C és 200°C között
Hőfelhasználási zóna
• Hőelvezetés csak az égés lezárulása után
Utóégési zóna
• 600° - 1000°C, a füstgázok legalább 2 másodpercig maradnak az utóégési zónában, a gázok megfelelő átkeverődése
Fő égési zóna
• 100° - 600°C
Nem történik hőelvonás az égéstérből
Parázs-zóna – hamu
• „őrzött“ parázs-zóna hőelvonás nélkül
A tűztér optimális bélelése:

Az optimális fa-tűztér szerkezetének 3 alapelve
![]()
• Magas égési hőmérséklet elérése

• A gázok és az oxigén megfelelő keveredésének biztosítása
Az elégő gázok legalább 2 másodpercig maradjanak az égéstérben
Az optimális égéshez szükséges követelmények a konstrukcióval szemben:

AZ OPTIMÁLIS ÉGÉS
A kandalló funkciós sémája:
Az optimális kandalló a következő szerkezetű.
KÁROS ANYAGOK
Hogyan lehet elkerülni a káros anyagokat?

Mely tüzelőanyagok nem alkalmasak?
Ha alkalmatlan tüzelőanyagot használunk = káros anyagok keletkeznek a szomszéd kertjében!
Károsanyag-emisszió a levegőben vastagfa elégetésekor:
- Dioxinok, Furanok 100 mg/to
- részecskék 2400 g/to
- cink 200 g/to
- ólom 90 g/to

Nem szabad felhasználni:
- Háztartási hulladékot
- Újságokat, könyveket
- Nedves fát
- Megmunkált fát
- Fahulladékot
- fűrészport / faforgácsot

Hova kerüljön a hamu?
• Egy űrméter fa után 6 liter hamu termelődik
• A fontosabb alkotóelemek: - kalcium – kálium – szilícium Nem terhelt talajra 100 m2 –re évente max. 30 liter hamu
• Ügyeljünk, hogy ne trágyázzuk túl a talajt
A hamu összetétele:
A fa súlyának 1% - 2% -a lesz hamu. Egy űrméter fából kb. 5 kg hamu keletkezik. A fahamu mennyiségileg legfontosabb elemei az ásványi sók kalciumból (20% - 25%), káliumból (2% - 10%), magnéziumból és foszforból (1%), valamint szilíciumból. Ha a hamu idegen anyagokat tartalmaz, mint a csomagolóanyagok és a háztartási hulladék, akkor ez félreérthetetlen jele a nem megengedett anyagok elégetésének. Nehézfémek akkor fordulnak elő a hamuban, ha vastag fa kerül elégetésre.
Felhasználás trágyaként:
A hamu felhasználható trágyaként. 100m2 területű kert esetén évente maximum 30 liter fahamut szabad felhasználni. Ez 5 űrméter tűzifa hamumennyiségének felel meg. Ennél nagyobb mértékű felhasználás túltrágyázáshoz vezet. Ezen kívül megterhelné a talajt és a vizeket. A fahamu ezért csak akkor alkalmazható trágyaként, ha káliumra vagy foszforra van szükség, amely nem fedezhető a komposztból vagy hulladékból. A legtöbb kerti talajban ezek a tápanyagok már eleve túlzott mennyiségben megtalálhatóak. Ebben az esetben a fahamut a kommunális hulladékszállítás keretében kell elszállítani.
A káros anyagok kibocsátása aprófa-tüzelés esetén összehasonlítva egy autó károsanyag-kibocsátásával:
A sajtó az aprófatüzelést gyakran nevezi „hulladék-tüzelésnek”. Ez a szemrehányás igazságtalan, ahogyan azt a következő összehasonlítás is mutatja.
A SZÉNMONOXID ÖSSZEHASONLÍTÁSA CO
100 üzemóra esetén

1 VW Golf annyi szénmonoxidot termel, mint 80 kandalló
NITROGÉNOXID ÖSSZEHASONLÍTÁSA NOx
100 üzemóra esetén

1 VW Golf annyi NOx-t termel, mint 240 kandalló












